Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal
Kérdések és válaszok a nanotechnológiáról
A nanotechnológia a jövő tudománya, emellett azonban az alapismeretek nem újak, körülbelül egy évtizede használják már a gyógyszeriparban illetve a festékiparban, csak nem ezen a néven. Eközben a nanotechnológia részévé vált mindennapjainknak, a kozmetikai termékeknél, élelmiszereknél, és több használati tárgy gyártásánál használják, anélkül hogy ezt a fogyasztók tudnák. Különleges ismertetető jele a nanotermékeknek nincs.
Az ipar, a tudomány, de a felhasználók is azt várják a nanotechnológiától, hogy kedvezőbbek legyenek a terméktulajdonságok. Ez azonban felveti azt a kérdést is, hogy vajon lehetnek-e a nanotermékeknek eddig ismeretlen kockázatai.
Mekkora a „nano”?
A nano szó görög eredetű, törpét jelent. A méter egy milliárdod része. (1 nm úgy aránylik egy m-hez, mint egy mm 1000 km-hez.)
Mit értünk nanorészecskék alatt?
Nanorészecskék olyan anyagdarabok, amelyek átmérője kisebb mint 100 nanométer. A nanorészecskék méretük miatt más fizikai tulajdonságokkal bírnak, mint az ugyanazon anyagból származó nagyobb darabok. Ez teszi őket érdekessé, de így lehet az is, hogy ezeknek a részecskéknek káros hatásaik is lehetnek.
Mit értünk nanotechnológián?
A nanotechnológia gyűjtőfogalom, a természettudományos ismeretek közül többet is érint: a fizika, a kémia, a biológia és a egészségtudomány határterületén helyezhető el. A nanotechnológiai kutatások arra tejednek ki, hogy hogyan lehet egy termék anyagát 100 nanométernél kisebb egységekből felépíteni. A nanoanyagok között megkülönböztetünk pontszerű struktúrákat (nanorészecskék, nanokapszulák, csomók és molekulák), vonalszerű struktúrákat (nanorostok, nanocsövecskék, nanoárkok) és extrém vékony rétegeket. De inverz struktúrákat (pórusos anyagok) is használ a technológia.
A nanotechnológiával módunk nyílik arra, hogy teljesen új tulajdonságokkal és feladatokkal bíró struktúrákat, technikákat vagy rendszereket állítsunk elő. Ezeket a lehetőségeket használja ki a tudomány és az ipar (pl. a gyógyszeripar): a robotika, az érzékeléstechnika, a folyamattechnika, a biotechnológia és a gyógyszergyártás területén. Ezek aztán segítik az élelmiszeripar, a kozmetikai ipar és más iparterületek továbbfejlődését.
Milyen termékek gyártásánál használják a nanotechnológiát?
Nanoanyagok teszik például szilárdabbá az autók festékét, vagy növelik meg a naptejek UV-szűrő képességét. Ezek mellett igen gyors a fejlődés a nanoanyagok használatában a kozmetikai-, élelmiszer-, és textilipar területén.
Mire kell figyelni a vásárlónak, ha egy termék nanoanyagokat tartalmaz?
A felhasználó számára nem látható, hogy egy termék tartalmaz-e nanoanyagot vagy sem. A fogyasztó csak akkor értesül erről, ha a gyártó ezt valamilyen módon közli.
Mire használja a kozmetikai ipar a nanotechnológiát?
A titán-dioxid és a cink-oxid nanorészecskeként feldolgozott darabjai UV-szűrő hatásúak. Nanaorészecskéket tartalmaznak azok a fogkrémek is, amelyeknek fogállomány-helyreállító hatása van. Nanokapszulák adják a bőrápoló krémek védő, és táplálóanyag-megkötő hatását is. A kozmetikai ipar használta elsőként a nanotechnológiát (elsőként a fullerén nevű hordozóképletet) és ebben az iparágban is a legszélesebb körűek a kutatások.
Az élelmiszeripar is használja a nanoanyagokat?
Az élelmiszeriparban nanoanyagokat használnak a segéd- és adalékanyagoknál. Több éve használják a kovasavat és más szilíciumtartalmú anyagokat csomósodásgátlóként, illetve térfogatnövelő- lazítószerként. Így akadályozható meg például a sütőipari termékekben a konyhasókristályok egyben maradása, vagy a porszerű élelmiszerek összecsomósodása, de ezektől kap a kechup is kedvezőbb fizikai tulajdonságokat. Kovasavat használnak mások mellett a pelyhesített élelmiszereknél, valamint a bor- és a gyümölcslé előállításnál is.
Folynak a kutatások más nanoanyagok élelmiszeripari felhasználásáról is. Ilyenek: szilícium-dioxid, kolloidális ezüst, kalcium és magnézium nanorészecskék.
A funkcionális élelmiszereknél is használják a technológiát, vitaminok, omega-3 zsírsavak, fitoszterolok és aromák kerülhetnek nanokapszulákba zárva az élelmiszerekbe. Ezek aztán csak a szervezetben szabadulnak fel.
Ezeken kívül számos csomagolóanyag készítésénél is használják a nanotechnológiát, például hőálló fóliák készítésénél.
Vannak-e specifikus egészségügyi veszélyei a nanotermékeknek?
A nanorészecskék legnagyobb része különböző mátrixokban kötve, vagy szuszpenziókban van jelen az anyagokban. Veszélye csak a szabad nanorészecskéknek van, mert ezek igen mobilisak és nagyon reakcióképesek. A nem kötött részecskék a szervezetben toxikust hatást fejthetnek ki. A szervezetbe jutásnak három útja lehet: a belégzés, az emésztőrendszeren keresztül történő felszívódás, és a bőrön keresztüli bejutás. Legnagyobb veszélye - jelen ismereteink szerint - a belégzésnek van.
Készültek-e kockázatbecslések?
Kevés a rendelkezésre álló adat, annyi bizonyos csupán, hogy a kozmetikai iparban használt titán-dioxid és cink-oxid biztonságos, mert nem jutnak be a bőrsejtekbe, csupán azok felületén fejtik ki hatásukat.
Ezeken kívül azonban nem áll rendelkezésre semmiféle kockázatbecslési jelentés, ennek oka pedig a kevés rendelkezésre álló alapadat.
