Az Európai Közösségben adatgyűjtés folyik az élelmiszerekben előforduló furán szintek felmérésére a 2007/196/EK bizottsági ajánlás alapján. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) tudományos beszámolót tett közzé a monitoring eredményekről. A furán alacsony molekulatömegű, illékony, zsírban jól oldódó vegyület. Régóta ismert, hogy a furán és származékai hőkezelt élelmiszerekben jelennek meg és azok érzékszervi tulajdonságaihoz járulnak hozzá. A vegyület állatkísérletes toxikológiai vizsgálatokban rákkeltőnek bizonyult és az IARC 1995-ben lehetséges humán karcinogénnek deklarálta.

2004-ben az EFSA munkacsoportot hozott létre a hőkezelt élelmiszerek furánszintjeinek tanulmányozására, és az év végén ideiglenes véleményt adott ki eredményekről. 2006 májusában az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Igazgatósága (DG SANCO), közös kutatóközpontja és az EFSA közös ülést szerveztek az analitikai módszerek és a kockázatbecsléshez szükséges információk megvitatására. 2006 végén az EFSA felhívást adott ki a furánnal kapcsolatos adatok gyűjtésére és ezzel párhuzamosan a Bizottság 2007/196/EK ajánlásában is kérte a tagállamokat, hogy az átfogóbb expozícióbecslés lehetővé tételéhez a kereskedelemben kapható, hőkezelésen átesett élelmiszerek furántartalmát monitorozzák, különös tekintettel a 2007-2008-as időszakra.

A kérésnek eleget téve 14 tagállam összesen 2908 analitikai eredményt küldött az EFSA-nak, melyeket 20 különböző élelmiszer kategóriában 2004-2009 között gyűjtöttek. Az átlagos furántartalom 6 μg/kg (sörben és gyümölcslében) és 2272 μg/kg (pörkölt kávébabban) között változott. 100 μg/kg-t meghaladó maximális szinteket gabona-, hústermékekben, levesekben, szószokban és egyéb termékekben mértek. Az üveges bébiétel és csecsemőtápszer különös figyelmet érdemel, mivel ezek számos csecsemő étrendjének egyedüli alkotói lehetnek. Jelen felmérés során a csecsemőtápszerben az átlagos furántartalom 8 μg/kg, a kereskedelemben kapható üveges bébiételben az átlag 25 μg/kg, míg a maximum 210 μg/kg volt.

Az EFSA az adatok felhasználásával egy konzervatív európai étrendi expozícióbecslést végzett. A felnőtt lakosság furán expozíciójának mediánja 0,78 μg/ttkg/nap értékig terjed. Amint az egyes élelmiszerek fogyasztási adatairól és a házi ételkészítés hatásáról további részletes információk lesznek, a becsült furán beviteli szintek várhatóan tovább fognak csökkenni. Európában a 3-12 hónap közti csecsemők átlagos furán expozíciója 0,27 és 1,01 μg/ttkg/nap között van. A maximum 6-9 hónapos korban jelenik meg, ahol a magas bevitelt 1,14 és 1,34 μg/ttkg/nap közé teszik.

Az eredményeket összegezve megállapították, hogy számos hővel kezelt élelmiszerben keletkezik furán, és felnőttek esetén a kávé, csecsemők esetén az üveges bébiétel járul hozzá legnagyobb mértékben az expozícióhoz. Szükség lenne azonban az otthoni ételkészítés és a készítés utáni kezelés hatásával kapcsolatban további kutatásokra. A 6. uniós keretprogram projektjének és két másik, EFSA által támogatott, a különböző főzési körülmények (hőmérsékletek) hatásával és a főzés közbeni furán belégzéssel kapcsolatos projekt eredményei tovább segíthetik az expozícióértékelést. A tagállamok a rendszeres adatgyűjtést a jövőben is folytatják, a monitorozásnál azokra az élelmiszer kategóriákra koncentrálva, ahol kevés eredmény áll rendelkezésre. Az EFSA évente beszámolót készít az eredményekről.

A furán élelmiszerben való keletkezésének csökkentése nagyobb kihívás, mint az egyéb technológiai szennyezőanyagoké (pl. akrilamid), mivel a kedvező érzékszervi hatás kialakításában fontos szerepet kap. A megfelelő ajánlások megtétele előtt, az átfogó kockázatbecsléshez a részletesebb expozícióértékelés mellett több toxikológiai információra is szükség lesz.