|
There are no translations available.
A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal egyetértésben tanácskozásra hívta a hatóságok és az élelmiszerlánc képviselőit, hogy fórumot biztosítson a gabonaalapú termékek reális fuzárium szennyezettségéről, és a további javítás lehetőségeiről szóló megbeszélésnek. A fuzárium szennyezettség világszerte problémát jelent a termelőknek, mely a helyes mezőgazdasági gyakorlattal, az élelmiszerlánc szereplőinek összefogásával csökkenthető.
A tanácskozáson részt vettek az illetékes minisztérium (FVM) és hatóság (MgSzH), a gabonatermelés, malomipari és sütőipari feldolgozás, valamint a tudomány (kutatóintézetek, egyetemek) és a vizsgáló laboratóriumok képviselői.
A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy a Magyarországon kapható gabonaalapú termékek szennyezettsége – noha nem tér el az európai átlagtól, és jobb, mint a világ sok más területén – figyelmet érdemel. Minden lehetőséget ki kell használni, hogy a hazai gabona megőrizze hagyományosan kiváló minőségét, ezzel segítve mindennapi kenyerünk biztonságosságát, a lakosság egészségi állapotának javulását.
A gabonát - különösen csapadékos, szeles időben – gyakran támadja meg fuzárium-fertőzés. A fuzáriummal fertőzött gabona csak kedvezőtlen áron, nehezen értékesíthető, takarmányként is csak korlátozottan hasznosítható. Ez a jelenség a mezőgazdasággal foglalkozók számára világszerte régóta jól ismert. Egyes fuzárium penészgomba fajok méreganyagokat (fuzáriumtoxinokat), ún. mikotoxinokat termelnek, melyek károsíthatják az emberek, illetve állatok egészségét, a haszonállatoknál növekedési, szaporodási zavarokhoz is vezethetnek. A toxin termelődése sok tényezőtől függ, melyek közül az időjárási, éghajlati viszonyok a meghatározóak. A toxintermelés a helytelen tárolás során is folytatódhat.
A gabona alapú termékek az alapélelmiszerek közé tartoznak, ezért a lakosság mikotoxin terhelése szempontjából kiemelkedő jelentőségűek. A fuzárium fertőzést és mikotoxin termelődést teljes mértékben sehol a világon nem sikerült még kiküszöbölni, de helyes mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási gyakorlattal olyan alacsony szinten tartható, mely nem okoz egészségkárosodást.
A mikotoxin szintekre vonatkozóan jogszabály határértéket állapít meg, melynek betartását a hatóság ellenőrzi. Mintavételezés rendszeresen történik különböző termékekből. Ezeket a hatósági vizsgálatokat az MgSzH (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) végzi. Tekintettel arra, hogy az élelmiszer-biztonságért elsődlegesen a termelő, gabonakereskedő, feldolgozó felelős, további vizsgálatok történnek a termelők és előállítók megbízásából annak eldöntésére, hogy a megtermelt gabona esetlegesen mennyire szennyezett, és ennek függvényében milyen célra (élelmiszer, takarmány, ipari) használható fel.
A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal az MgSzH-val közösen vizsgálta a kereskedelmi forgalomban levő feldolgozott gabonaipari termékek (lisztek, korpák, gabonapelyhek) fuzárium tartalmát 2008-ban. Ennek során összesen 302 liszt-, korpa- és gabonapehely-mintában 16 féle fuzárium toxin jelenlétét keresték egy rendkívül érzékeny módszerrel. A fuzárium toxinok közül egyedül a dezoxinivalenol (DON) tekintetében találtak határértéket meghaladó szennyeződést, a minták 3%-ában. Hormonhatású mikotoxint a vizsgálatok nem mutattak ki.
Nagy mennyiségű DON bevitel, hányással, hasmenéssel járó panaszokat, állatoknál a takarmány visszautasítását váltja ki. Állatkísérletekben fokozta a fertőzések iránti fogékonyságot. A szervezetből hamar kiürül, kis mennyiségű fogyasztásánál nem észleltek hosszú távú, késői hatást. Rákkeltő, vagy hormonszerű hatást DON esetében nem igazoltak.
Az elvégzett vizsgálatok eredményeit a MÉBiH olyan szempontból is elemezte és értékelte, hogy a lakosság kenyérfogyasztásból eredő mikotoxin bevitele milyen mértékű. A hatás ugyanis az elfogyasztott méreganyag mennyiségével arányos. Azt találta, hogy az átlagos mikotoxin terhelés jóval az Egészségügyi Világszervezet által megállapított eltűrhető bevitel* alatt van.
A fuzárium fertőzés világszerte problémát jelent a termelőknek, mely nagymértékben függ az éghajlati, időjárási viszonyoktól, és mértéke évről évre, sőt területről területre változhat. A fertőzés és mikotoxin termelés helyes mezőgazdasági gyakorlattal, megfelelő vetési, betakarítás előtti és betakarítás utáni stratégia alkalmazásával, az élelmiszerlánc szereplőinek összefogásával csökkenthető.
A megelőzés legfontosabb elemei a vetésforgó, helyes talajművelés, tápanyaggazdálkodás, fertőzéssel szemben toleráns fajták vagy hibridek kiválasztása és a gombaölő szerek helyes használata. A betakarítás során a fertőzött területről származó gabona elkülönítése, a betakarítás időzítése és technikai kivitelezése fontos. A károsodott magvak és egyéb idegen anyagok betakarítás utáni tisztítással történő eltávolítása is csökkentheti a mikotoxinszintet. A nedves gabona szárítása, és a megfelelő, jó szellőzésű raktározás, a befülledés megelőzése is fontos.
A megbeszélésen - fentiekre vonatkozóan - számos felvetés született. A résztvevők javasolták, hogy az FVM koordinációjában kerüljön kidolgozásra rövid- és középtávú program ezen felvetések érvényesítésére.
A gabonákban és gabonakészítményekben a fuzáriumtoxin-szennyezés megelőzéséről és csökkentéséről szóló részletes útmutatót az Európai Unió 583/2006/EK ajánlása tartalmazza. Ezek az intézkedések nem csak a DON, hanem az egyéb, súlyos késői következményekkel is járó mikotoxinok szintjének csökkentésére is alkalmasak.
Hangsúlyozzuk, hogy a sajtóhírekkel ellentétben a MÉBiH-nek nincs tudomása róla, hogy gabonatoxin miatt Magyarországon az utóbbi években bárki megbetegedett volna. A hatályos jogszabályok szerint az élelmiszer eredetű megbetegedést, és annak alapos gyanúját is az észlelő orvos köteles jelenteni, hogy a kivizsgálás, az élelmiszerrel való összefüggés feltárása megtörténhessen, és a további megbetegedések megelőzhetőek legyenek. Ilyen bejelentésről nincs tudomásunk.
A kapcsolódó dokumentumokban az élelmiszerláncban előforduló mikotoxinok jelentőségéről és a leggyakrabban előforduló mikotoxinokról olvashat.
* Az eltűrhető napi bevitelt az elváltozást még nem kiváltó legkisebb szennyeződés századrészében állapították meg.
|
