Az EFSA honlapján megjelent az étrend-kiegészítők gyártása során felhasználni kívánt növények és növényi készítmények témában 2009. november 24-én szervezett athéni szakmai ülés beszámolója.

A találkozó célja volt bemutatni az étrend-kiegészítők gyártása során felhasználni kívánt növények, preparátumok biztonságosságának értékelésével kapcsolatos útmutatót, melyet az EFSA 2009 szeptemberében adott ki. Az ülésen az egyes tagállamok élelmiszer-biztonsági intézeteinek képviselői, az Európai Bizottság, az Európai Gyógyszerügynökség és a növényi alapú étrend-kiegészítőket gyártók képviselői vettek részt.

Amint arról honlapunkon korábban beszámoltunk, az EFSA Tudományos Bizottsága által kidolgozott dokumentum meghatározza azokat az adatokat, amelyek szükségesek az étrend-kiegészítők gyártása során felhasználni kívánt növények és növényi készítmények kockázatbecslésének elvégzéséhez.

Az útmutató kétlépcsős tudományos megközelítést javasol az adott növénnyel, illetve az összetevőivel kapcsolatban a rendelkezésre álló ismeretektől függően. Ennek kapcsán az athéni megbeszélésen lehetőség nyílt annak tisztázására, mit is takar a Qualified Presumption of Safety (QPS), a Threshold of Toxicological Concern (TTC), valamint a Margin of Exposure (MOE) megközelítés.

Az útmutató része továbbá egy lista, melyen azon növények szerepelnek, amelyek biztonságosságával kapcsolatban korábban már aggályok merültek fel. Ez a lista rendszeresen frissítésre kerül és az élelmiszer-biztonsági hatóságok, valamint a gyártók munkáját igyekszik segíteni, hangsúlyozva azokat a lehetséges biztonságossági kérdéseket, amelyek további figyelmet igényelnek.

Az ülésen bemutatásra került az EU Bizottság által támogatott PlantLIBRA projekt is, mely előreláthatóan 2010 elején indul. A projekt célja egy olyan adatbázis létrehozása, melyben szerepelnek majd a növényi alapú étrend-kiegészítőkben előforduló alapanyagok, biológiailag aktív összetevők, szermaradékok és szennyezőanyagok. Cél ezzel jellemezni az Európai Unió piacán forgalomban lévő főbb étrend-kiegészítőket, megbecsülni a növényi alapú étrend-kiegészítők átlagos fogyasztásának mértékét, valamint adatokat gyűjteni e fogyasztásból eredő kedvezőtlen hatásokról. Az adatbázis alapot szolgáltathat egy kockázatbecslési módszer, valamint kockázat-haszon alapú modell kidolgozásához is.

Az útmutatóval kapcsolatos észrevételeket továbbra is várják az EFSA-nál.