Az európai uniós közegészségügyi hatóságok együttesen vizsgálták az MRSA (methicillin rezisztens Staphylococcus aureus baktérium) egyre gyakoribb előfordulásának okait, és a jelenség visszaszorításának lehetőségeit.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA), az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC), valamint az Európai Gyógyszerügyi Hatóság (EMEA) közös tudományos értékelést adott ki az élelmiszer-termelő állatok, a hobbiállatok és az élelmiszerekben előforduló methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus-ról (MRSA).

Számos európai tagállam kórházaiban az MRSA fertőzések széles körűen elterjedtek és a kórházban szerezett fertőzések gyakori okozói. E fertőzések súlyosak, néhány esetben végzetesek lehetnek. Ezt a jelenséget hazánkban is észlelték (EPINFO, 2009. évi 2. különszám).

Az utóbbi években már nem csak kórházi fertőzésekben fordult elő a kórokozó, hanem állattartók körében is, ezért felmerült az állati és humán MRSA fertőzések közti kapcsolat.

Az Európa Bizottság felkérésére, az EFSA biológiai veszélyekkel foglalkozó szakbizottsága és az ECDC megállapította, hogy az olyan élelmiszer-termelő állatok, mint a sertés, borjú, és brojlercsirke gyakran - tünetmentes formában - hordozzák az MRSA úgynevezett CC398 speciális törzsét. Elvileg előfordulhat, hogy az MRSA-t hordozó állatokból készült élelmiszer szennyezett lehet a baktériummal, jelenleg azonban  nincs bizonyíték arra, hogy az élelmiszer feldolgozása és fogyasztása növelné az egészségügyi kockázatot. Az értékelés rámutat azonban arra, hogy az MRSA CC398-es törzsét hordozó élő állatokkal érintkezésbe kerülő emberek a fertőzés kockázatának lehetnek kitéve. Jóllehet ritkán, de az MRSA-nak ez a különleges törzse súlyos bőr, illetve lágyszöveti fertőzéseket, tüdőgyulladást, és vérmérgezést okozhat az embernél.

A hobbiállatok szintén megfertőződhetnek MRSA-val. Ilyenkor a baktérium az emberről jut a házi kedvencre, aki ezt követően visszafertőzheti az embert. A dokumentum hangsúlyozza az alapvető higiéniai szabályok, különösen az állattal való érintkezés előtt és után történő kézmosás, valamint az állat orrváladékával, nyálával, és sérüléseivel történő közvetlen érintkezés elkerülésének fontosságát.

Mivel az állatok mozgása, valamint az állatok, és emberek közti érintkezés fontos tényező az MRSA átvitelében, az értékelés utal arra, hogy a leghatékonyabb szabályozó intézkedéseket az állattenyésztés szintjén szükséges bevezettetni.

Az Európai Gyógyszerügyi Hatóság a tenyésztett állatok fertőződésének kockázatát az antimikrobiális állatgyógyászati szerek engedélyezésének és használatának szempontjából tekintette át. Az Állatgyógyászati Készítmények Bizottságának (CVMP) megállapítása szerint az MRSA gyakorlatilag a béta-laktám* antibiotikum csoport minden tagjára rezisztens, és nagyon gyakran más antibiotikumokra is. Az állatok antibiotikumokkal történő átgondolt kezelése ezért kulcsfontosságú kell legyen, emiatt a CVMP ajánlja az állatok antibiotikumos kezelésének folyamatos monitoringját, ezáltal a szükségtelen antibiotikum-alkalmazás forrásának azonosítását. A Bizottság javasolja továbbá az MRSA elleni kezelésre használható ún. „utolsó vonalbeli” antibiotikumok humán alkalmazásának kerülését, annak érdekében, hogy e szerek megőrizzék hatékonyságukat.

Az EU azon részein, ahol az élelmiszer-termelő állatok MRSA fertőzöttsége elterjedt, az állatokkal érintkező emberek, mint pl. az állattenyésztők, állatorvosok, és családjaik fokozottan ki vannak téve a fertőződés kockázatának. Tekintve egyes MRSA fertőzések súlyosságát, az ECDC támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják az antibiotikumok megfontolt használatát élelmiszer-termelő állatok esetében. Az „Európai Antibiotikum Nap” kezdeményezésén keresztül az ECDC aktívan foglalkozott, azzal, hogy kezdeményezésével figyelmeztessen az antibiotikumok nem megfelelő használatából eredő kockázatra, és arra, miként használjuk megfelelően e szereket.

A teljes tudományos beszámoló a három szervezet (ECDC, EMEA, EFSA) honlapján elérhető.

* Béta-laktám antibiotikumok: széles körben használt antibiotikumok csoportja, többek között magukba foglalják a penicillin-származékokat, cefalosporinokat, monobaktámokat, és karbapenemeket.