A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal 2010. január 19-én  „Radiológiai élelmiszerlánc-szennyezés” címmel rendezett szemináriumot. A rendezvényen, a hazai radiológiai- és élelmiszer-biztonsági kérdésekkel foglalkozó intézmények (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ ÉTbI, fővárosi és megyei intézményei, Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Fővárosi Vízművek Zrt.) munkatársai vettek részt, és a radiológiai veszélyek elhárításával országos szinten foglalkozó szakemberek tartottak előadásokat.

Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária, a MÉBiH főigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy egy nem várt radiológiai szennyeződés bekövetkezésének eshetőségével foglalkozni mindig időszerű. A bekövetkezett eseményre különböző intézményeknek kell gyors és szakszerű választ adniuk, a lakosság érdekében. A szeminárium tematikája a gyakorlatban  lehetségesen felmerülő kérdésekre keresett válaszokat.

Szeitz Anita, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) Nukleárisbaleset-elhárítási Osztályának munkatársa előadásában az élelmiszerlánc-szennyezésekre vonatkozó, elektronikusan ingyenesen letölthető uniós kézikönyvet (1) mutatta be. Előadásában ismertette, miként kapcsolódott be a magyar katasztrófavédelmi hatóság az EURANOS projekt keretében összeállított kiadvány fejlesztésébe. Célja volt, egy, a döntéshozók által a gyakorlatban is jól hasznosítható segédlet szélesebb körű megismertetése. Az előadásból a hallgatóság megismerhette azokat a gyakorlatban szóba jövő (környezeti, társadalmi, gazdasági és jogi) intézkedések körét, amelyek választ jelenthetnek a radiológiai szennyezések következtében felmerülő problémákra. A kézikönyv gyakorlati alkalmazását elősegítő, döntéstámogató, ún. „management options” adatlapok gyakorlati hasznát egy elképzelt eset rövid felvázolása révén ismertette az előadó.

Dr. Tarján Sándor (2), a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Radioanalitikai Referencia Laboratóriumának munkatársa a „Gyors módszerek élelmiszerek radiológiai minősítésére” című előadásában rámutatott arra, hogy a radiológiai szennyezés gyors, pontos és gazdaságossági szempontokat is kielégítő kimutatása kulcsfontosságú, hiszen kizárólag ez alapján hozhatóak megalapozott intézkedések egy bekövetkezett, nem kívánatos esemény kezelésére. A gyakorlatban azonban a radiológiai méréshez szükséges három feltétel (pontosság, gyorsaság, olcsóság) egyszerre sosem teljesülhet, emelte ki a problémakör gyökerét. Az előadó bemutatta a gyakorlatban használható mérési módszereket (pl. gamma spektrometria, radiostroncium-meghatározás, alfa-spektrometria) és ezek különböző szempontok szerinti rangsorolását (gyorsaság, pontosság, költség, reprezentativitás, akkreditálhatóság). Az élelmiszerek radiológiai vizsgálata informatív adatok szolgáltatásával segítheti az intézkedési jogkörrel rendelkező intézményeket. Az előadó véleménye szerint a valós helyzetek kiszámíthatatlansága komoly feladatok elé állíthatja a szakembereket.

Dr. Varga Beáta (2), az MgSzHK ugyanazon részlegének munkatársa „Radioizotóp-tartalom ellenőrzésének jogszabályi háttere, módosítási javaslatok az élelmiszerlánc vonatkozásában” címmel tartott előadást. A lakosság biztonságos élelmiszerrel való ellátása érdekében a radioizotóp-tartalom ellenőrzése közösségi és magyar jogszabályi vonatkozásainak jól meghatározottnak, egyértelműnek és nem utolsó sorban összhangban kell lenniük egymással (ICRP ajánlások, 96/29/Euratom). A jogi szabályozás módosításának időszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a különböző izotópokra (pl.131I) meghatározott határértékek összehasonlíthatóságának nehézsége és a már meghatározott határértékkel bíró izotópok szűk köre. Ennek a problémakörnek a megoldására az előadó javaslatai között szerepel egy határértékrendszer felállítása. Szükséges lenne egy “háttérszint” meghatározása a természetes és mesterséges izotópokra, a dóziskorlátok és az erre vonatkozó európai uniós ajánlások szinkronizációja, valamint a nukleáris eseményt követő szabályozás felülvizsgálata. Mindezek mellett az élelmiszerterrorizmus és a természetes dúsulások radiológiai vonatkozásai is érdemes lehet a figyelemre, jegyezte meg az előadó.

Megoldandó problémaként merült fel ugyanakkor az egyes élelmiszercsoportokra bontott szabályozás kérdése is, ami egyben megnyitotta a szakmai találkozó második, eszmecserére lehetőséget biztosító részét. A résztvevők között élénk és tartalmas szakmai vita alakult ki egy esetleges nukleáris esemény következményeit és annak kommunikációját illetően.

(1) Management of contaminated food production systems (2. kiadás)

(2) Dr. Varga Beáta, Dr. Tarján Sándor (2009): Az élelmiszerlánc biztonsága a radioizotópok szempontjából, Élelmiszer-biztonság, VII (4): 20-22.