|
There are no translations available.
Megjelent a Bizottság 2008. évi RASFF-jelentése. Tavaly 3099 (2007: 2976) új bejelentés érkezett a RASFF rendszeren keresztül, mely az új bejelentkezésekhez csatlakozó későbbi utólagos információkkal együtt összesen 7074 ügyiratot (2007: 7354) eredményezett. A notifikációk 5,8%-a (181) takarmányt, a többi élelmiszer-szállítmányokat érintett. A bejelentések leggyakoribb okai a megengedettnél magasabb mikotoxinszint (931), a mikrobiológiai szennyezettség (513), a kémiai szennyezőanyagok közül a nehézfém-szennyezettség (211), a túlzott adalékanyag-használat (195), a növényvédőszerekkel való szennyezettség (178) volt.
A Magyarországot érintő események között a leggyakoribb veszélyek követték az uniós tapasztaltakat, azaz főként mikrobiológiai (elsősorban Salmonella) és mikotoxin jellegűek voltak. Új veszélykategóriaként jelent meg a csomagolóanyagokból, konyhai eszközökből történő kioldódás.
A színes összefoglaló anyag egyben jubileumi kiadványnak is tekinthető, hiszen a RASFF idén ünnepli 30-éves fennállásának évfordulóját. Az ünnepségre készült egy közérthető tájékoztató anyag a RASFF rendszerről, valamint egy ünnepi kiadvány az elmúlt három évtized főbb eseményeiről. Ezek a Dg Sanco honlapjáról letölthetők. Ugyanitt a RASFF szűkített adatbázisához is hozzáférhetnek az érdeklődők.
Az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága (DG SANCO) nyilvánosságra hozta az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors veszélyjelző rendszer (RASFF) 2007. évi működéséről szóló jelentését. A jelentés megállapítja, hogy 2007-ben minden korábbinál több, 2976 új bejelentés érkezett a RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) rendszeren keresztül, mely az új bejelentkezésekhez csatlakozó későbbi utólagos információkkal együtt összesen 7354 ügyiratot jelentett. Ez az előző évi 6840 ügyirathoz képest 7,5%-os emelkedést jelent. A 2976 új bejelentés közül 961 volt riasztás, tehát azonnali intézkedést igényelt a hatóságok részéről, mert a termék még forgalomban volt; 2015 esetben tájékoztatásul küldték meg az információt. Erre akkor kerül sor, ha a termék nem került forgalomba az Unió területén, mert pl. az illetékes hatóság már a határellenőrzés során kiszűrte, és visszafordította a hibás szállítmányt. A RASFF rendszeren 39 egyéb fontos, sürgős üzenet is érkezett a tagországok hatóságaihoz. Kiemelt jelentőségű ügy volt a dioxinnal szennyezett guar-gumival kapcsolatos esemény, mely önmagában 135 utólagos ügyiratot (addendum), üzenetváltást igényelt. Ugyancsak nagy jelentőségű volt a melaminnal hamisított takarmányok ügye, melyben a házi kedvencek elhullása hívta fel a figyelmet egy egész világra kiterjedő hamisítási eseményre. A RASFF rendszerben részt vesz mind a 27 jelenlegi tagállam, az Európai Bizottság, a DG SANCO, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) és az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás (Norvégia, Liechtenstein, Svájc és Izland) Felügyeleti Hatósága. Amennyiben a RASFF rendszer valamely tagja élelmiszerekből vagy takarmányokból eredő, az emberi egészséget veszélyeztető, súlyos, közvetlen vagy közvetett kockázatról szerez tudomást, a tényeket a sürgősségi riasztórendszer keretében haladéktalanul jelenti a Bizottságnak. A Bizottság továbbítja az információt a rendszer tagjainak. Minden tagállamban egy, a kapcsolattartással megbízott intézményt (nemzeti kontaktpont) jelöltek ki. A RASFF rendszer nemzeti kontaktpontja hazánkban a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal. A 2007-es évben a bejelentések 43 %-ban az Uniós tagországokban végzett ellenőrzésekből, 42%-ban a határellenőrzésből származtak, mely utóbbi esetekben a harmadik országból érkező, és az Unió területére még be nem engedett termékekre vonatkoztak. Kisebb számban a fogyasztói bejelentések, valamint a vállalkozások önellenőrzése alapozták meg a riasztást. A 2006-os évhez hasonlóan a halakkal és az egyéb halászati termékekkel (kagylók, rákok stb) kapcsolatban volt a legtöbb riasztás, az összes riasztás 21%-ában (208 esemény). Húsok és húskészítmények 13%-ban (125 esetben), zöldség-gyümölcsfélék 12%-ban (113 esetben) szerepeltek az azonnali intézkedést igénylő riasztások között. A többi termék közül kiemelendőek az élelmiszerrel érintkező anyagok (csomagolóanyagok, edények, háztartási eszközök) melyekkel kapcsolatban az összes esemény 7%-ában (62 esetben) kellett uniós szinten intézkedni. A határon visszafordított szállítmányok esetén legtöbbször dió-és mogyorófélékre vonatkozott a bejelentés. Ilyenkor az importáló országot is mindig értesítik, hogy a probléma később se forduljon elő. A tavalyi év során 1957 esetben értesítették a származási országot a nem megfelelő termék határon történt visszautasításáról. Ha a probléma többször is előfordul, az Unió az érintett ország nemzeti hatóságát megkéri, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Iráni pisztáciával például évek óta sok probléma van annak magas aflatoxin-tartalma miatt. Mivel ez rákkeltő anyag, az Unió a termékeket kiemelten figyeli, minden egyes szállítmányt ellenőriz. A határon történő ellenőrzésnek az import áruk biztonságosságának, az Unió fogyasztóinak egészségvédelme érdekében nagy jelentősége van. A jelentés a jövő terveit is felvázolja. Egyike ezeknek, hogy a rendszert az egész világra kiterjesztenék. 2007-ben ennek érdekében az Unión kívüli országokban képzéseket is tartottak „Jobb képzés a biztonságos élelmiszerért” címmel. Végső célként a Bizottság egy, az egész világra kiterjedő globális vészjelző rendszert szeretne létrehozni. A Magyar Köztársaság Kormánya a 66/2003. (V.15.) Kormányrendeletével hozta létre a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (MÉBiH), és a jogszabály 5. § d. pontja szerint az Európai Unió gyorsvészjelző hálózatában magyar részről az egyedüli kapcsolattartó pontként a Hivatalt jelölte ki. Magyar vonatkozású ügy 2007-ben 72 esetben szerepelt a RASFF bejelentésekben, melyek száma az előző évhez képest (88) csökkent. A magyar vonatkozású ügyeknél a bejelentést 29 esetben maga Magyarország tette meg, a többi esetben más tagállam által kifogásolt, magyar származású vagy hazánkba is szállított termékek szerepeltek. A magyar vonatkozású ügyekben a leggyakoribb veszélykategóriák a következők voltak: • mák magas morfin tartalma (5 eset), • étrend-kiegészítőkben nem engedélyezett anyagok (6 eset), • kioldódás konyhai eszközökből (6 eset) • fizikai szennyeződés (elhalt rovarok, ürülék vagy egyéb idegen anyag - 7 eset). A 72 magyar vonatkozású bejelentésben érintett kifogásolt termék közül 57 származott más tagállamból vagy harmadik országból. A kifogásolt termék 15 esetben származott Magyarországról. A 15 esetből 5 esetet a mák magas morfintartalma miatt jelentették be. A többi bejelentésnél a kifogásolás oka idegen anyag (csattanó maszlag), növényvédőszer-maradék, nehézfémek, mikotoxinok, nem engedélyezett anyagot tartalmazó termék, szalmonella.
A magyar bejelentéseket a rendszernek megfelelő formában a MÉBiH küldi ki a brüsszeli központnak, az onnan érkező bejelentéseket pedig értékeli, elemzi, és továbbítja az illetékes hatóságnak. 2007. évben a rendszer zökkenőmentesen működött. Az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszerén keresztül 2006. évben 2874 új bejelentés, ezen belül 912 riasztás és 1962 tájékoztatás érkezett. Ez mintegy kilenc százalékos csökkenést jelent az előző 2005. évhez képest. A bejelentések 96%-a élelmiszerekre vonatkozott, mindössze 4%-ot tett ki a takarmányokkal kapcsolatos bejelentések száma.
Az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszerében (RASFF) az Unió, illetve Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagországai (Norvégia, Lichtenstein és Izland) azokat az élelmiszer eredetű eseményeket jelentik, amikor egy adott, exportált élelmiszer vagy takarmány egészségi kockázatot jelenthet. A rendszeren kerülnek továbbításra egyéb élelmiszer-biztonsági szempontból értékes információk, az egyes partnerországok, a Bizottság és az Állategészségügyi és Élelmiszer Hatóság (FVO) számára is. A rendszer célja, hogy gyors információáramlást biztosítson az egyes tagállamok hatóságai között az emberi egészséget veszélyeztető termékekkel kapcsolatos intézkedésekről, valamint az állatok egészségét, és a környezetet komolyan veszélyeztető termékekről. A RASFF magyarországi kapcsolattartó pontja a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH).
Összesített tapasztalatok
Az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszerén keresztül 2006. évben összesen 2874 új bejelentés, ezen belül 912 riasztás és 1962 tájékoztatás érkezett. Ez mintegy kilenc százalékos csökkenést jelent 2005. évhez képest. Az Európai Bizottság szerint a csökkenés az illegális festékek használata elleni hatékony fellépésnek és a különböző nemzeti mikrobiológiai kritériumokat felváltó új egységes európai szabályozás bevezetésének köszönhető.
A bejelentések 96%-a élelmiszerekre vonatkozott, mindössze 4%-ot tett ki a takarmányokkal kapcsolatos bejelentések száma. Az esetek 45 %-a az EU határán történő visszautasítás. Ezekben az esetekben a nem biztonságos import élelmiszer vagy takarmány nem került be az EU területére.
Az élelmiszer-eredetű bejelentések leggyakoribb oka a kémiai szennyezettség, azaz természetes eredetű méreganyagok, adalékanyagok, nehézfémek, kioldódó anyagok, ipari szennyezőanyagok, állatgyógyászati készítmények és növényvédő szer maradékok (1007 eset, 35%), a megengedettnél magasabb mikotoxin-szint (874 eset, 30%), valamint kórokozó okozta mikrobiológiai szennyezettség (293 eset, 10%) volt 2006-ban. A takarmány vonatkozásában leggyakrabban a kórokozó mikroorganizmusokkal való szennyeződés (74 eset, 57%) fordult elő, továbbá a kémiai (33 eset, 25%) és genetikailag módosított összetevővel való szennyeződés (9 eset, 73%).
A RASFF rendszeren keresztül 1999-2006. években közölt bejelentések számának alakulását az 1. ábra szemlélteti.  1. ábra: RASFF bejelentések 1999-2006. évi időszakban
Magyar tapasztalatok számszerű összegzése
2006-ban összesen 88 magyar vonatkozású esetben (61 riasztás és 27 tájékoztatás) intézkedtek a hazai élelmiszer-ellenőrző hatóságok a magyar RASFF Csoport koordinációjában. Ez közel azonos a 2005. évi esetszámmal (84). A magyar vonatkozású ügyekben szereplő termékek egy részét más tagországban vagy harmadik országban állították elő, és Magyarországon értékesítették, vagy kísérelték meg értékesíteni. Más részét Magyarországon állították elő, és innen kerültek külföldre. Magyar vonatkozásúvá válhatott egy ügy azáltal is, hogy az abban érintett, más országban előállított terméket magyar vállalkozás közvetítésével exportálták tovább az előállítás helyéről. A magyar vonatkozású ügyek több mint harmadát (32 eset) Magyarország, 56 esetet más tagállam jelentette a rendszeren keresztül.
Hazánkban a bejelentések egyenlő arányban érkeztek az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól, illetve az FVM Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Főosztályától (37,5 - 37,5%). A határállomásokról kettő, a növényvédelmi szolgálattól 6 esetben érkezett bejelentés a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalhoz. A magyar vonatkozású bejelentések számának 2004-2006. közötti alakulását a 2. ábra mutatja.
2. ábra: Összes magyar vonatkozású bejelentés számának alakulása 2004-2006. évi időszakban
A 88 magyar vonatkozású bejelentés közül a kifogásolt termék 74 esetben származott más tagállamból, vagy harmadik országból. Leggyakrabban a kifogásoltságot növényvédő szer maradékok (6 eset), illegális kereskedelem, illetve jelöléshamisítás (6 eset), mikotoxin (6 eset) és fizikai szennyeződés (elhalt rovarok, ürülék 5 eset) okozta.
A kifogásolt áru 14 esetben Magyarországról származott. Ebből 3 esetet Magyarország jelentett be (ochratoxin paprikában, magas édesítőszer-tartalom üdítőitalban, illetve növényvédő szer maradék almában). Öt esetben a Magyarországról származó termékek valamilyen kémiai szennyeződés (benzopirén, morfin, édesítőszer) miatt voltak kifogásoltak. A többi bejelentésnél a kifogásolás oka idegen anyag (csattanó maszlag), fizikai szennyeződés, állatgyógyszer-maradék, növényvédő szer maradék, valamilyen nehézfém, besugárzottság vagy érzékszervi elváltozás volt. Egy esetben mikotoxin volt a bejelentés oka.
A Magyarországról származó élelmiszerekkel kapcsolatos bejelentések számának alakulását veszélykategóriák szerint a 3. ábra mutatja.
3. ábra: A Magyarországról származó élelmiszerekkel kapcsolatos bejelentések számának alakulása veszélykategóriák szerint 2003-2006. között
Az egységes elvek alapján, következetesen működő, és így azonos színvonalú információkat tartalmazó jelentési rendszer megteremtésében a MÉBiH koordináló tevékenységén túl az illetékes hatóságokra is jelentős feladatok hárultak, annak érdekében, hogy kiküszöbölhetők legyenek azon aránytalanságot, amely az illetékes hatóságok információszolgáltatásban történő részvételében tapasztalható. Ennek érdekében a MÉBIH több alkalommal szervezett konzultációkat a RASFF rendszer működtetésére kijelölt hatósági munkatársakkal.
Összességében elmondható, hogy 2006-ban a rendszer zökkenőmentesen, pontosan működött, időnkénti nehézségeket a késedelmes, vagy pontatlan adatszolgáltatás okozott.
Az Európai Bizottság 2006. június 30-án tette közzé az élelmiszer és takarmány gyors veszély jelzési rendszerére (RASFF) vonatkozó 2005. évi jelentését. Az EU élelmiszer-biztonsági szabályozása egyike a világ legszigorúbb szabályozásainak, melynek fő célja annak biztosítása, hogy az összes értékesítésre kerülő élelmiszer és takarmány biztonságos és jó minőségű legyen. Mindezek ellenére előfordul, hogy egy termék veszélyezteti a fogyasztó egészségét és biztonságát, s így szükségessé válik az azonnali ellenőrzés és a gyors, hatékony információ csere. A RASFF rendszer garantálja azt, hogy probléma esetén az élelmiszer láncban az információt gyorsan továbbítva a legkisebb mértékűre csökkentsék a fogyasztót fenyegető bármely veszélyt. Az Uniós riasztási rendszer magyarországi központja a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal.
2005. évben az élelmiszer-biztonsági kockázatokról szóló tagállami bejelentések száma az előző évihez viszonyítva 22 %-al növekedett (2004. évben 2588, 2005. évben 3158 bejelentés). A tagállamok növekvő számú jelzése az új tagállamok javuló ellenőrzésének, a bővítés következtében megnövekedett importnak, a több ellenőrzésnek köszönhető.
2005-ben az összes bejelentésből az azonnali intézkedést igénylő esetek száma 956 volt, míg 2202 alkalommal csak tájékoztatás történt, mivel a kifogásolt termék vagy nem érte még el a közösség piacát, vagy a veszély elhárítására a szükséges intézkedések megtétele már maradéktalanul megtörtént.
A már piacon lévő, sürgető veszélyt jelentő kifogásolt élelmiszer vagy takarmány 61 %-a bizonyult uniós származásúnak. E csoportba elsősorban hal és haltermékek (20 %), hús és hústermékek (18 %) és gyógy és fűszer növények (11 %) tartoztak. A tájékoztatások 78 %-a az unión kívüli, un. harmadik országból származó import termékekkel kapcsolatos, mely információk körülbelül 1/3-a a dió és dióféle termékekre vonatkozott.
A legtöbb veszélyt a mikotoxinok (például aflatoxin), egyes (lehetséges) kórokozó baktériumok (például Salmonella, E. coli) és az idegen anyagok (például Szudán festék, állatgyógyászati termék maradványa) jelentették.
Nőtt a határellenőrzés utáni visszautasítások száma (a bejelentések 46 %-a), azaz a kifogásolt árut az EU határon a vizsgálati eredmény megérkezéséig feltartóztatták, a nem biztonságos termék visszautasították. A hibás szállítás megismétlődésének megakadályozása céljából a többször hibás terméket szállító országnak az EU figyelmeztetést küld, súlyosabb esetben hivatalos levelet juttat el az adott ország illetékes hatóságának. Utóbbi esetben például megvonhatják a termék előállítójának EU piacra történő export jogát vagy növelik az érintett termékek ellenőrzéseinek számát.
|
Éves RASFF-jelentések
