Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal
Az EFSA Zoonózis Adatgyűjtési Munkacsoportjának összefoglalója az "EU pulykaállományában előforduló Salmonella" alapfelmérésről
Az ember élelmiszer eredetű megbetegedéseiben fontos kóroki szerepet játszanak a Salmonella nemzetségébe tartozó baktériumok, amelyeknek gyakori forrásai a gazdasági állatok vagy az állati eredetű élelmiszerek. A humán megbetegedések számának korlátozása érdekében az Európai Unióban a Közösség jogalkotói előreláthatólag Salmonella-csökkentési célokat tűznek majd ki egyes gazdasági állatok tenyésztésére, így a pulykaállományokra vonatkozóan is.
E törekvések alátámasztására végezték el az Unióban a Salmonella előfordulását meghatározó alapfelmérést olyan pulykaállományok bevonásával, ahol legalább 250 tenyésztojót és 500 hízlalásra szánt (befejező állomány) szárnyast tartanak.
A mintavétel a pulykaállományokban 2006. október és 2007. szeptember között történt. 5 környezeti bélsár mintát vettek a vágást megelőző 9 héten belül a tenyésztojó állományokban és a vágást megelőző 3 héten belül a befejező pulykaállományokban. Végeredményben az analízis összesen 539 tenyésztojó pulykaállomány és 3769 befejező pulykaállomány (az EU és Norvégia területéről) validált eredményeit tartalmazta.
Minden tagállam számára hozzávetőlegesen megállapították a pulykapopuláció nagyságát, a pulykaállományok száma, valamint az egyes állományok által nevelt állatok számából (e felmérés adatai) alapján. A tenyésztojó állományok földrajzi eloszlása az EU-ban igen változékonynak bizonyult. Franciaországra összpontosul a tenyészpopuláció 56,0%-a, utána Olaszország (11,9%) és az Egyesült Királyság (10,1%) következett, míg a többi tagállam egyike sem haladta meg az 5%-ot. A befejező fázisú pulykaállományok eloszlása homogénebb volt, de így is 5 tagállam területén volt található a populáció 79,3%-a: Franciaország (18,7%), Németország (16,4%), Olaszország (16,0%), Spanyolország (14,7%) és Lengyelország (13,5%).
A résztvevő 14 tagállam közül 6 államban észleltek Salmonella-pozitív eredményt a tojóállományban, ami EU szinten 13,6%-os tojóállományi előfordulásnak felelt meg. Az országokon belüli Salmonella-pozitivitás igen változékony volt (0-82,9%). Három tagállamban a beazonosított baktériumok a S. Enteritidis és S. Typhimurium szerotípushoz tartoztak, amikhez köthető a humán megbetegedések nagy része. E szerotípusok EU-s előfordulása a vizsgált időszakban 1,7% volt, valamint 0-8,3% az egyes tagállamokban.
A befejező állományokban az EU-s Salmonella-pozitivitás 30,7% volt, a tagállamokon belüli előfordulás szintén változó 0-78,5%. A 22 tagállam vizsgált befejező pulykaállományában, 13 tagállam jelentette S. Enteritidis és/vagy S. Typhimurium jelenlétét, ami uniós szinten 3,8%-os előfordulást jelent. Tagállamokra lebontva e két szerotípus előfordulása a befejező pulyka állományban 0-18,4% között mozgott.
Az izolált szerotípusokkal kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy a tenyésztojó állományokból egyetlen szerotípus sem volt elkülöníthető több mint három tagállamban a 14 jelentő közül, míg a befejező állományokban az öt leggyakrabban megfigyelt szerotípus a következő volt (csökkenő sorrendben): S. Bredeney, S. Hadar, S. Derby, S. Saintpaul és S. Kottbus. Ezek közül S. Hadar és S. Derby gyakori okozói emberi Salmonella-fertőzéseknek az EU-ban. Az egyes szerotípusok elterjedése változó volt a tagállamokban és saját specifikus elterjedési minta felé tendált.
A Salmonella-pozitív minták száma a pozitív tenyésztojó és befejező állományokban 1-5-ig terjedt. Szinte minden tagállamban a Salmonella-fertőzött befejező állományok nagy többségében az összes minta pozitív volt (5 minta). A vett minták számának csökkentése jelentős mértékben csökkentette volna a S. Enteritidis és S. Typhimurium előfordulásának becsült értékét a befejező állományokban.
Salmonella-pozitív pulykaállományok folyamatosan szerepet játszanak a pulykahús szennyeződésében. Ez utóbbi akkor válik veszélyessé az ember egészségére, mikor a hús nincs megfelelően hőkezelve, vagy más ételek kereszt-szennyeződnek általa. Alapos hőkezelés és szigorú konyhai higiénia mellőzi vagy csökkenti a Salmonella-val szennyezett pulykahús által felmerülő veszélyt.
Valószínű, hogy az elkövetkező – átmeneti – időszakban, a közösségi Salmonella-csökkentési célkitűzés csak a S. Enteritidis és S. Typhimurium szerotípusokra fog vonatkozni. Ennek ellenére az egyes tagállamok nemzeti kontrollprogramjaiban érdemes lenne az összes olyan szerotípusra figyelmet fordítani, amelyek fontosak a népegészségügy szempontjából.
Forrás: Report of the Task Force on Zoonoses Data Collection on the Analysis of the baseline survey on the prevalence of Salmonella in turkey flocks, Part A, The EFSA Journal (2008) 134, 1-91.
