Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal
Salmonella előfordulása az európai és a magyarországi pulykaállományokban
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal jelentése alapján
Az Európai Unió (EU) vizsgálatot kezdeményezett (1), amelynek célja a Salmonella előfordulás megbecslése az EU kereskedelmi pulykaállományában.
Az adatokat az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) összesítette és értékelte. A felmérésben azok a telepek vettek részt, ahol legalább 250 tenyésztojó (tenyészállomány) vagy 500 hízlalásra szánt pulykát (befejező állomány) tartanak. Az Európai Parlament és a Tanács 2160/2003/EK rendelete alapján az „állomány” kifejezés alatt valamely gazdaságban tartott állatot vagy állatcsoportot, mint járványügyi egységet értjük: olyan állatokat, amelyeket ugyanazon helyiségben vagy elkerített területen tartanak, és amelyek egyetlen járványügyi egységet alkotnak; nagyüzemi baromfitenyésztés esetében magában foglalja ugyanazon légtérben tartózkodó valamennyi baromfit.
A mintavétel a pulykaállományokban 2006. október és 2007. szeptember között történt. Öt környezeti bélsár mintát vettek a vágást megelőző 9 héten belül a tenyésztojó állományokban és a vágást megelőző 3 héten belül a befejező pulykaállományokban. Az állományt abban az esetben nyilvánították Salmonella-pozitívnak, amennyiben Salmonella-t detektáltak legalább egy mintában az ötből. Az EU területéről 4406 pulyka állományról érkeztek be adatok. Ezek 2,2%-át (98 állomány) kellett kizárni különböző okokból pl. nem megfelelő számú minta miatt, vagy azért, mert a mintavétel és a laboratóriumi vizsgálat között több mint egy hét telt el. Magyarország 304 pulykaállományról szolgáltatott adatokat, melyek közül 302 állomány adatai voltak értékelhetőek (99,3%). Ebből 13 volt tenyészállomány és 289 befejező állomány. Végeredményben az analízis az EU és Norvégia területéről összesen 539 tenyésztojó pulykaállomány és 3769 befejező állomány validált eredményeit tartalmazta. A pulykatermelés geográfiai egyenetlenségei miatt az alábbiakban a megfelelően súlyozott adatokat adjuk közre.
Eredmények
I. TENYÉSZTOJÓ ÁLLOMÁNYOK
Salmonella-előfordulás
14 tagállam szolgáltatott adatokat tenyésztojó állományokról, ezek közül 6 tagállamban észleltek Salmonella-pozitív eredményt. Az EU 532 vizsgált tenyésztojó állományában 13,6%-os (95%-os konfidencia intervallum – CI: 8,1-21,8) volt a Salmonella előfordulási arány. Salmonella-pozitív állományt mutattak ki az alábbi tagállamokban: Szlovákia – 82,9%, Olaszország – 21,5%, Spanyolország – 5,3%, Egyesült Királyság – 4,4%, Magyarország – 4,1% és Franciaország – 1,6%. Szerotípus előfordulási elemzésnél külön figyelmet a S. Enteritidis és S. Typhimurium szerotípusokra fordítottak. Az állományok 1,7%-ban (CI: 0,6-4,9) azonosítottak S. Enteritidis és S. Typhimurium szerotípusokat és 12,3%-ban (CI: 7-20,6) más szerotípusokat. A Magyarországról származó Salmonella-pozitív mintákban nem találtak S. Enteritidis és S. Typhimurium szerotípusokat.
Az egyes állományok Salmonella-pozitív mintáinak száma
A magyarországi 13 vizsgált tenyésztojó állományból 2-ben találtak Salmonella-pozitív mintákat, ezek közül az egyikben 4 a másikban 5 pozitív minta volt. A többi 5 ország Salmonella-pozitív tenyésztojó állományain belüli pozitív mintaszámok mennyisége változó volt (1-5).
Az egyes Salmonella szerotípusok elterjedtsége
Összesen 135 Salmonella-pozitív minta volt (5% a 2695 mintából) összesen 40 Salmonella-pozitív tenyésztojó állományból. S. Saintpaul volt a leggyakrabban izolált szerotípus az EU tenyésztojó állományaiban (42,5% a Salmonella-pozitív állományokban). Magyarországon mindkét Salmonella-pozitív tenyésztojó állományban S. Kottbus szerotípust izoláltak.
II. BEFEJEZŐ ÁLLOMÁNYOK
Salmonella előfordulás
22 tagállam szolgáltatott adatokat befejező állományokról, ezek közül 19 tagállamban észleltek Salmonella-pozitív eredményt. Az EU 3702 vizsgált befejező állományában 30,7%-os (CI: 28,2-33,2) volt a Salmonella előfordulási arány. A tagállamok közül az előfordulás Magyarországon volt a legmagasabb: 78,5% (CI: 70,7-84,6), ami messze meghaladta az EU-s átlagot. Az összes vizsgált állomány 3,8%-át (CI: 3-5), míg a magyar állományok 3,6%-át (CI: 1,7-7,3) azonosították S. Enteritidis és S. Typhimurium-ként. A többi állományban izolált Salmonella-k más szerotípusokhoz tartoztak (76,7%; CI: 69-83).
Az egyes állományok Salmonella-pozitív mintáinak száma
A magyarországi 289 vizsgált befejező állományból kb. 235-ben találtak Salmonella-pozitív mintákat, ezen állományok többségében mind az 5 minta pozitív volt. A 1-4 pozitív mintás állományok száma hasonló volt.
Az egyes Salmonella szerotípusok elterjedtsége
Az Unió egészét tekintve összesen 3814 Salmonella-pozitív minta volt (20,2% a 18845 mintából) összesen 1084 Salmonella-pozitív befejező állományból. A minták döntő többségéből csak egy Salmonella szerotípust izoláltak, mindössze 20 mintából izoláltak 2 szerotípust. S. Bredeney volt a leggyakrabban izolált szerotípus az EU befejező állományaiban (17,2% a Salmonella-pozitív állományokban). Magyarországon szintén a S. Bredeney volt a domináló szerotípus, továbbá a S. Bredeney-pozitív állományok 75,8%-t magyarországi állományoknál izolálták.
Összegzés
Az ember élelmiszer eredetű megbetegedéseiben fontos kóroki szerepet játszanak a Salmonella nemzetségébe tartozó baktériumok, amelyeknek gyakori forrása a gazdasági állatok vagy az állati eredetű élelmiszerek. A humán megbetegedések számának korlátozására az Európai Unióban (EU) a Közösség jogalkotói előreláthatólag Salmonella csökkentési célokat fognak kitűzni egyes gazdasági állatok tenyésztésében, így a pulykaállományra vonatkozóan is. E törekvések alátámasztására végezték el az EU-ban a Salmonella előfordulását meghatározó alapfelmérést olyan pulykatelepek bevonásával, ahol legalább 250 tenyésztojót és 500 nevelő-befejező (befejező telep) madarat tartanak.
A jelen tanulmányban bemutatott adatok jó képet adnak a pulykaállományok potenciális szerepéről a globális ökoszisztéma Salmonella epidemiológiájában. Az egyes szerotípusok elterjedése jelentősen változó volt a tagállamok között, ezért valószínűsíthető, hogy jellemzőek az adott tagállamra. A humán szalmonellózissal leggyakrabban összeköthető S. Enteritidis szerotípus csak ritkán fordult elő pulykaállományokban, viszont az ember számára szintén veszélyforrásként számon tartott S. Typhimurium, S. Hadar és S. Derby szerotípusok a gyakrabban izolált szerotípusok között voltak. Az adatok figyelembevétele lehetővé teszi a Salmonella csökkentési célok megfelelő szinten való kitűzését.
A Salmonella-pozitív pulyka állományok folyamatosan szerepet játszanak a pulykahús szennyeződésében. Ez utóbbi akkor válik veszélyessé az ember egészségére, mikor a hús nincs megfelelően hőkezelve, vagy más ételek keresztszennyeződnek általa. Alapos hőkezelés és szigorú konyhai higiénia megelőzi vagy csökkenti a Salmonella-val szennyezett pulykahús által felmerülő veszélyt, ezért nyers húsokat mindig külön késsel, külön vágódeszkán szeleteljen. Nyers hús előkészítése után mosson kezet, és mosogassa el a hússal érintkezett eszközöket is, csak utána foglalkozzon más ételféleséggel!
(1) A vizsgálat metodikájának részletes leírása megtalálható: European Commission Directorate General for Health and Consumer Affairs (DG SANCO). Baseline survey on the prevalence of Salmonella in flocks of turkeys in the European Union: Technical specifications. SANCO/2083/2006. Working document, 18 July 2006.
Presented at the meeting of the Standing Committee on the Food Chain and Animal Health on 19 July 2005. (http://ec.europa.eu/food/food/biosafety/salmonella/tech_spec_sanco-2083-2006_rev1_en.pdf)
