Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal
„Jobb megelőzni, mint gyógyítani”
Ízelítő az Európai Unió új állat-egészségügyi stratégiájából (2007-2013)
Az Európai Bizottság első ízben tűzött ki olyan stratégiai célokat az állategészségügy terén, melyek a következő hat évre szólnak. Az utóbbi években az állategészség terén jelentős előrelépés történt a Közösségben, de új kihívásokkal is szembe kell nézni.
Jelentkeztek olyan betegségek, amelyek tíz éve még ismeretlenek voltak – például a súlyos akut légúti szindróma (SARS) –, miközben más betegségek, mint például a száj- és körömfájás, a kéknyelv-betegség és a madárinfluenza újabban a korábbiaktól eltérő kihívásokkal jelentkeznek. Az állati termékek kereskedelmi forgalmának nagymértékű növekedésével a kereskedelmi feltételek is gyökeresen megváltoztak, mind az Európai Unión belül, mind a harmadik országokat tekintve, valamint a tudomány, a technológia és az intézményi keretek jelentős fejlődésen mentek át.
Az új állat-egészségügyi stratégia egy merész, egyértelmű eredményeket megcélzó hatéves munkaprogramot ölel fel, melynek főbb céljai: (1) a népegészség és az élelmiszerbiztonság magas színvonalának biztosítása, (2) az állatok egészségének javítása, (3) a gazdasági növekedés/versenyképesség növelése és (4) az állatjólét és gazdálkodási módszerek támogatása. E célok megvalósulását egyszerű és megbízható teljesítménymutatók segítségével fogják mérni.
A stratégiai célok elérésének cselekvési terve négy fő pillért, azaz tevékenységi területet állít a középpontba:
1. A közösségi beavatkozás prioritásainak meghatározása: Első lépésben a biológiai és kémiai kockázatok jellegének meghatározásának és kategorizálásának kell megtörténnie. Megvizsgálásra kerül ezek fontossága a közösségi stratégia céljai és a kockázat csökkentését szolgáló intézkedések prioritása szempontjából. Ha potenciálisan súlyos veszély merül fel az egészséget illetően, de bekövetkezésének valószínűsége tudományosan nem határozható meg megfelelő bizonyossággal, akkor ideiglenes intézkedéseket kell alkalmazni a magas szintű egészségvédelem biztosítása érdekében (az elővigyázatosság elve). A célok meghatározása közösségi szinten, nemzeti szinten, és adott esetben regionális szinten történik. Alkalmas teljesítménymutatók szolgálnak majd a megvalósulás értékelésére a következő hat év folyamán. A védelem kívánt szintjének eléréséhez felhasználandó erőforrások megfelelő nagysága, és a felelősség- és költségmegosztási rendszer kialakítása a biológiai és kémiai kockázatok kategorizálásán fog alapulni.
2. Közösségi állat-egészségügyi keretrendszer: Egy egységes horizontális jogi keret fogja meghatározni és integrálni a meglévő jogszabályok közös elveit és előírásait (közösségen belüli kereskedelem, import, védekezés állatbetegségek ellen, takarmányozás és állatjóllét). Ennek eredményeképpen a jelenlegi jogszabályok egyszerűsödnek és adott esetben ez az új jogi keret váltja fel őket, törekedve a nemzetközi szabványokhoz (OIE/Codex szabványok) való közelítésre és biztosítva az állatok jó egészségi állapota iránti szilárd elkötelezettséget.
3. Megelőzés, megfigyelés és felkészültség: Az állatokkal kapcsolatos veszélyek megelőzésének eszközei: a gazdaságon belüli biológiai védőintézkedések támogatása, az elektronikus nyomon-követő portál (TRACES) fejlesztése és a biológiai védelem javítása a határokon. Ezen felül a stratégia kezdeményezi, hogy javuljon az EU felkészültsége az állatok egészségét fenyegető súlyosabb veszélyekre a gyorsreagálási hálózat, válságkommunikációs képesség és sürgősségi munkacsoportok fejlesztésének segítségével.
4. Tudomány, innováció és kutatás: A közösségi és nemzeti referencialaboratóriumok hálózata biztosítja a tudományosan megalapozott és egységes vizsgálatok elvégzését a betegségek megfelelő diagnózisához és a szükséges védekezési és felszámolási intézkedések alkalmazásához.
Az új 7. keretprogram (2007-2013) fontos eszköz lesz számos, az állatbetegségekkel és az állatok jóllétével foglalkozó kutatási kezdeményezésben, valamint a köz- és magánszektor mozgósításával tervezett kutatásokban a PPP (a köz- és magánszféra közötti partnerség) keretében. A Bizottság cselekvési tervében javasolta továbbá egy Európai Állatjóléti Központ felállítását.
A terv magyar verziója kapcsolódó dokumentumként letölthető.
