Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal
A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal tájékoztatója a RASFF rendszer 2007. évi működéséről
Budapest, 2008. augusztus 7.
Az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága (DG SANCO) nyilvánosságra hozta az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors veszélyjelző rendszer (RASFF) 2007. évi működéséről szóló jelentését.
A jelentés megállapítja, hogy 2007-ben minden korábbinál több, 2976 új bejelentés érkezett a RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) rendszeren keresztül, mely az új bejelentkezésekhez csatlakozó későbbi utólagos információkkal együtt összesen 7354 ügyiratot jelentett.
Ez az előző évi 6840 ügyirathoz képest 7,5%-os emelkedést jelent. A 2976 új bejelentés közül 961 volt riasztás, tehát azonnali intézkedést igényelt a hatóságok részéről, mert a termék még forgalomban volt; 2015 esetben tájékoztatásul küldték meg az információt. Erre akkor kerül sor, ha a termék nem került forgalomba az Unió területén, mert pl. az illetékes hatóság már a határellenőrzés során kiszűrte, és visszafordította a hibás szállítmányt. A RASFF rendszeren 39 egyéb fontos, sürgős üzenet is érkezett a tagországok hatóságaihoz.
Kiemelt jelentőségű ügy volt a dioxinnal szennyezett guar-gumival kapcsolatos esemény, mely önmagában 135 utólagos ügyiratot (addendum), üzenetváltást igényelt. Ugyancsak nagy jelentőségű volt a melaminnal hamisított takarmányok ügye, melyben a házi kedvencek elhullása hívta fel a figyelmet egy egész világra kiterjedő hamisítási eseményre.
A RASFF rendszerben részt vesz mind a 27 jelenlegi tagállam, az Európai Bizottság, a DG SANCO, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) és az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás (Norvégia, Liechtenstein, Svájc és Izland) Felügyeleti Hatósága. Amennyiben a RASFF rendszer valamely tagja élelmiszerekből vagy takarmányokból eredő, az emberi egészséget veszélyeztető, súlyos, közvetlen vagy közvetett kockázatról szerez tudomást, a tényeket a sürgősségi riasztórendszer keretében haladéktalanul jelenti a Bizottságnak. A Bizottság továbbítja az információt a rendszer tagjainak. Minden tagállamban egy, a kapcsolattartással megbízott intézményt (nemzeti kontaktpont) jelöltek ki.
A RASFF rendszer nemzeti kontaktpontja hazánkban a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal.
A 2007-es évben a bejelentések 43 %-ban az Uniós tagországokban végzett ellenőrzésekből, 42%-ban a határellenőrzésből származtak, mely utóbbi esetekben a harmadik országból érkező, és az Unió területére még be nem engedett termékekre vonatkoztak. Kisebb számban a fogyasztói bejelentések, valamint a vállalkozások önellenőrzése alapozták meg a riasztást. A 2006-os évhez hasonlóan a halakkal és az egyéb halászati termékekkel (kagylók, rákok stb) kapcsolatban volt a legtöbb riasztás, az összes riasztás 21%-ában (208 esemény). Húsok és húskészítmények 13%-ban (125 esetben), zöldség-gyümölcsfélék 12%-ban (113 esetben) szerepeltek az azonnali intézkedést igénylő riasztások között. A többi termék közül kiemelendőek az élelmiszerrel érintkező anyagok (csomagolóanyagok, edények, háztartási eszközök) melyekkel kapcsolatban az összes esemény 7%-ában (62 esetben) kellett uniós szinten intézkedni.
A határon visszafordított szállítmányok esetén legtöbbször dió-és mogyorófélékre vonatkozott a bejelentés. Ilyenkor az importáló országot is mindig értesítik, hogy a probléma később se forduljon elő. A tavalyi év során 1957 esetben értesítették a származási országot a nem megfelelő termék határon történt visszautasításáról. Ha a probléma többször is előfordul, az Unió az érintett ország nemzeti hatóságát megkéri, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Iráni pisztáciával például évek óta sok probléma van annak magas aflatoxin-tartalma miatt. Mivel ez rákkeltő anyag, az Unió a termékeket kiemelten figyeli, minden egyes szállítmányt ellenőriz. A határon történő ellenőrzésnek az import áruk biztonságosságának, az Unió fogyasztóinak egészségvédelme érdekében nagy jelentősége van.
A jelentés a jövő terveit is felvázolja. Egyike ezeknek, hogy a rendszert az egész világra kiterjesztenék. 2007-ben ennek érdekében az Unión kívüli országokban képzéseket is tartottak „Jobb képzés a biztonságos élelmiszerért” címmel. Végső célként a Bizottság egy, az egész világra kiterjedő globális vészjelző rendszert szeretne létrehozni.
A Magyar Köztársaság Kormánya a 66/2003. (V.15.) Kormányrendeletével hozta létre a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (MÉBiH), és a jogszabály 5. § d. pontja szerint az Európai Unió gyorsvészjelző hálózatában magyar részről az egyedüli kapcsolattartó pontként a Hivatalt jelölte ki.
Magyar vonatkozású ügy 2007-ben 72 esetben szerepelt a RASFF bejelentésekben, melyek száma az előző évhez képest (88) csökkent. A magyar vonatkozású ügyeknél a bejelentést 29 esetben maga Magyarország tette meg, a többi esetben más tagállam által kifogásolt, magyar származású vagy hazánkba is szállított termékek szerepeltek.
A magyar vonatkozású ügyekben a leggyakoribb veszélykategóriák a következők voltak:
• mák magas morfin tartalma (5 eset),
• étrend-kiegészítőkben nem engedélyezett anyagok (6 eset),
• kioldódás konyhai eszközökből (6 eset)
• fizikai szennyeződés (elhalt rovarok, ürülék vagy egyéb idegen anyag - 7 eset).
A 72 magyar vonatkozású bejelentésben érintett kifogásolt termék közül 57 származott más tagállamból vagy harmadik országból. A kifogásolt termék 15 esetben származott Magyarországról. A 15 esetből 5 esetet a mák magas morfintartalma miatt jelentették be. A többi bejelentésnél a kifogásolás oka idegen anyag (csattanó maszlag), növényvédőszer-maradék, nehézfémek, mikotoxinok, nem engedélyezett anyagot tartalmazó termék, szalmonella.
A magyar bejelentéseket a rendszernek megfelelő formában a MÉBiH küldi ki a brüsszeli központnak, az onnan érkező bejelentéseket pedig értékeli, elemzi, és továbbítja az illetékes hatóságnak. 2007. évben a rendszer zökkenőmentesen működött.
