Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal állásfoglalása a biszfenol A egészségi kockázatáról
Budapest, 2008. augusztus 5.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA)élelmiszer adalékanyagokkal, aromákkal, technológiai segédanyagokkal és élelmiszerekkel érintkező anyagokkal foglalkozó szakbizottsága (AFC Panel) további tudományos álláspontot közöl a biszfenol A-ról (BPA-ról), ezen belül is főként a vegyület emberi szervezetből való eliminálódásáról és a kockázatbecslési megfontolásokról.
A jelenlegi, BPA-ról szóló munka célja az volt, hogy a legfrissebb adatokat összevessék az EFSA 2006-ban megfogalmazott véleményével, mely szerint az emberi tényleges BPA-felvétel jóval kevesebb a tolerálható napi bevitelnél. A BPA táplálkozás útján, ételekkel érintkező egyes anyagokból, mint pl. cumisüvegekből és konzerves dobozokból kerülhet a szervezetbe. Az EFSA állásfoglalását motiválta a BPA kockázatának ellentmondásos megítélése, különösen az újszülöttek és csecsemők cumisüvegből eredő expozíciója tekintetében.
Az EFSA szakbizottságának összegzése szerint a BPA a bevitelt követően az emberi szervezetben gyorsan lebomlik és kiválasztódik. A magzat BPA-expozíciója a terhesség alatt - az anyai szervezetben történő gyors metabolizáció és kiválasztódás következtében – elhanyagolható. Újszülöttek (1 mg/ttkg/nap dózis alatt) hasonlóan képesek a vegyület lebontására és kiválasztására.
Az állatkísérletek eredményeit és az emberben lezajló folyamatokat összevetve megállapították, hogy az emberi szervezetben és a rágcsálóknál történő lebontási és kiválasztási folyamatok erősen különböznek, az emberi szervezet sokkal gyorsabban bontja le és üríti ki a BPA-t. Ezen tények figyelembevételével a BPA tolerálható napi bevitel értéke az EFSA által már korábban, 2006-ban megállapított 0,05 mg/ttkg maradt, mely a vizsgálatok szerint elegendő biztonságot nyújt a fogyasztók számára, beleértve a magzatokat és az újszülötteket is.
Véleményének kialakításánál az EFSA figyelembe vette az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Toxikológiai Programjának előzetes munkáját, a kanadai kormány BPA becslési tanulmányát, valamint az Európai Bizottság Közös Kutató Központja egyik intézetének BPA beszámolóját is, melyek többek között a BPA idegrendszeri fejlődésre gyakorolt toxikus hatását elemezték. Az EFSA álláspontja szerint a különböző vizsgálatok eredményei ellentmondásokat mutattak, melyekből nem vonható le egyértelmű következtetés.
Az EFSA ezen kívül figyelembe vette a Norvég Élelmiszer-biztonsági Tudományos Bizottság riportjának eredményét is, mely összegzésként megállapította, hogy a jelenleg rendelkezésre álló tudományos ismeretek alapján a NOAEL (No-Observable Adverse Effect Level)
(5 mg/ttkg/nap) jelentős csökkentése nem indokolt.
Az EFSA a BPA-val kapcsolatos tudományos vizsgálatokat a jövőben is figyelemmel kíséri és beszámol az esetleges fejleményekről, hírekről.
Bővebb tájékoztatók a témában a kapcsolódó linkeken olvashatók.
További információk a biszfenol A-ról
Előfordulása, felhasználása
A biszfenol A az iparban széles körben alkalmazott szintetikus vegyszer. Európában a BPA-felhasználást évente 1 149 870 tonnára becsülik. A legnagyobb mennyiségeket polikarbonát műanyagok és epoxigyanták gyártására használják, melyekből többek között élelmiszerekkel érintkezésben használt eszközök, edények, védőbevonatok, ragasztóanyagok készülnek.
Élelmiszerekbe a polikarbonát műanyagból készült étel- és italtárolókból (pl. cumisüveg, üdítős és ásványvizes palack, ételhordó, műanyag tányérok, mikrohullámú készülékekben használt edények, vízvezeték csövek, stb.) kerülhet.
A BPA megtalálható az epoxigyantákban is, melyeket a fém konzervdobozok, tárolóedények (pl. ivóvíz és bortartályok) belső felületének bevonására használnak.
Az Európai Unióban felhasználása - az élelmiszerekkel érintkezésben használt anyagokhoz - engedélyezett (2002/72/EK bizottsági irányelv, mód. 2004/19/EK), a speciális kioldódási határérték 0,6 mg/kg.
Biszfenol A tartalmú műanyagokat és gyantákat számos további termék gyártásához használnak pl. sport és biztonsági felszerelések, orvosi és elektronikus eszközök, stb.
Hogyan kerül BPA az emberi szervezetbe?
Az emberi egészség védelme szempontjából fontos megemlíteni, hogy BPA több forrásból is származhat. Az élelmiszerekkel közvetlen érintkezésben használt edényekből, eszközökből használatkor (pl. az ételek készítése, tárolása során) kioldódhat, az ételek és italok elfogyasztásával jut az emberi szervezetbe. Jóval kisebb mennyiségben fogtömésre használt anyagokból, nyomtatásra használt tintákból, speciális papírokból is származhat.
Biszfenol A „terhelés” éri/ érheti a dolgozókat, akik a szóban forgó műanyag eszközök gyártásával, stb. foglalkoznak, a fogyasztókat, és a terhelés származhat a környezetből is.
Hogyan csökkenthető a BPA-bevitel?
A BPA kioldódását a magas hőmérséklet, az erősen savanyú vagy lúgos pH, és a hosszú ideig tartó tárolás elősegíti. Ezért a polikarbonátból készült edényekbe, cumisüvegekbe forró ételt, italt nem javasolt beletölteni. A cumisüveget célszerű csak addig használni, amíg a csecsemő eszik, vagy iszik. Nevelési szempontból sem szerencsés, ha a tele cumisüveg szinte egész nap a gyermek mellett van. Ugyanakkor az EFSA állásfoglalása szerint a jelenlegi BPA-bevitel mellett sem a felnőttek, sem a gyermekek egészsége nincs veszélyben.
