Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal tájékoztatója az élelmiszerek alumínium tartalmának biztonságosságáról
Budapest, 2008. július 15.
Élelmiszer-biztonsággal foglalkozó európai tudósok az élelmiszerekbe különböző forrásokból bekerülő alumínium biztonságosságát mérték fel. A tolerálható heti bevitelt (TWI) 1 mg alumínium/ttkg (testtömeg kg-ban) állapították meg.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) élelmiszer-adalékanyagokkal, aromákkal, technológiai segédanyagokkal és élelmiszerekkel érintkező anyagokkal foglalkozó szakbizottsága (AFC Panel) szakértőinek becslése szerint az alumínium-bevitel elfogadható értékét (TWI) az európai népesség jelentős részénél meghaladhatja.
Az AFC Panel az értékelés során figyelembe vett minden rendelkezésre álló tanulmányt, köztük néhány az alumíniumnak kedvezőtlen hatásait mutatta az állatok idegrendszerére és szaporodására.
A népesség alumínium bevitelének fő forrása az étrend. Az egyes élelmiszerek alumínium tartalma eltérő. Az élelmiszerekben előforduló alumínium lehet természetes eredetű, származhat alumínium tartalmú adalékanyagok használatából, valamint élelmiszerekkel érintkező anyagokból (pl. edények, fóliák). A bevitt alumínium nagy része a gabonafélék, gabonakészítmények (pl. kenyér, sütemények, kétszersültek), zöldségek (pl. gomba, spenót, retek, saláta), italok (pl. tea, kakaó) fogyasztásával kerül a szervezetbe. Néhány csecsemőtápszer is tartalmaz alumíniumot. Az ivóvíz kisebb alumíniumforrást jelent. Gyógyszerekből és fogyasztási cikkekből további bevitel is származhat.
Az Európai Bizottság kérésére készült AFC Panel vélemény az étrendből származó alumínium-bevitel következtében lehetséges humán egészségügyi kockázatról további információt ad az Unió kockázatkezelőinek, amelyeket a jövőben majd figyelembe kell venniük.
Dr. Sue Barlow, az AFC panel elnöke elmondta, hogy „a felülvizsgálat azért időszerű, mert rámutat az alumínium élelmiszerszennyezés forrásaira és ezen élelmiszerek felhasználására vonatkozó jobb adatok szükségességére, annak érdekében, hogy az expozíció csökkenthető legyen azok számára, akik túlléphetik a TWI-t”.
Az alumínium étrendi teljes bevitelét több európai ország (köztük Hollandia, Franciaország, Nagy-Britannia, Svédország) tanulmányainak felhasználásával becsülték meg. A Panel nagy egyedi eltéréseket állapított meg az étrendi bevitelben. Felnőttek esetén az étrendi bevitel 0,2 – 1,5 mg/ttkg/hét, gyermekeknél és fiataloknál a legmagasabb expozíció 0,7- 2,3 mg/ttkg között volt.
A Bizottság kérte a Panelt, hogy a bevitel forrásai szerint részletezze a különböző népességi csoportok expozícióját. A tanulmányok, az alkalmazott analitikai módszerek, stb. azonban csak az élelmiszerrel bevitt összes alumínium mennyiségének becslését tették lehetővé. Az eltérő forrásokból - természetesen jelenlévő, élelmiszer adalékanyagokból bekerülő, az élelmiszer feldolgozás és tárolás során az alumínium tartalmú edényekből, tartályokból, fóliákból stb. – származó bevitel meghatározását nem.
A Panel figyelembe véve, hogy a nehezen lebomló, felhalmozódó anyagok káros hatását vizsgálják tolerálható heti beviteli értéket és nem napi értéket állapított meg (1 mg/ttkg/hét).
Számos állatkísérletben tapasztalt káros hatások összevetésével (embriókban, fejlődő és kifejlett idegrendszerre gyakorolt hatás) végezték el az értékelést. Megjegyezték, hogy nagyon kevés konkrét tanulmány áll rendelkezésre az egyes alumínium-tartalmú élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatban.
Dialízis kezelés alatt álló, és ezáltal az alumínium magas koncentrációjának tartósan kitett betegekben neurotoxicitás mutatható ki. Az alumínium káros hatásával kapcsolatban felmerült, hogy esetleg összefüggés lehet az Alzheimer kórral és más neurodegeneratív betegségekkel. De a jelenleg rendelkezésre álló tudományos adatok alapján a Panel véleménye az, hogy az élelmiszerekkel bevitt alumínium nem jelent kockázatot az Alzheimer kór kialakulásában.
